2
Raison d'état vs. ideology, és egy gondolat az Erasmus értelméről
Újra felfedeztem a negyedikes törikönyv hasznát, pedig azért az nem arról híres, hogy van haszna. De amikor az előadásjegyzet használhatatlan, legalább ad valami tájékozódási pontot.
Anyway, nem ez a lényeg, hanem hogy olvasom itt a XX. századi magyar külpolitikát. Egyrészt (ugyebár ez a könyvsorozat drámai mondatairól és képaláírásairól híres, ami számunkra gimiben Judittal kimeríthetetlen humorforrás volt)találtam egy mondatot, mely szerint:
"Magyarország belső ellentéteitől gyötörten képtelen volt cselekvő külpolitikát folytatni."
Hmm. Ennyi minden nem változott volna lassan már 100 éve? Ja, de. Mostmár nem csak cselekvő külpolitikát nem tudunk folytatni, hanem ez általában minden területre elmondható.
A másik dolog. Ideológia versus raison d'état. A Vix- jegyzék után jött ugyebár Smuts, és felajánlott dolgokat, pl. semleges zóna nk-i felügyelettel, Mo. meghívása a párizsi béketárgyalásokra (!), és egyebek. Erre Kun Bélák: jó, de mi még ezt és ezt is akarjuk (Szeged, Arad - munkástanács létrehozása, stb.). Erre naná, h Smuts fogta magát és hazament (bár meg kell említeni, hogy utána a nagyhatalmak előtt a katonai beavatkozás ellen érvelt).
A kérdés: a raison d'état nem az lett volna, hogy legalább valami minimális érdemi eredményt érjünk el?? Persze, tudom, hogy a kommunisták szemében nem ez a legfontosabb dolog, ugyanakkor miért van az, hogy mind akkor, mind most, minden politikai-stratégiai döntés ennyire ideológiailag átszínezett, és gyakorlatilag SOSEM az érvényesül, hogy racionális mitől lenne jobb az államnak és az ott élő embereknek - illetve a végkimenetel valahogy sosem az, hogy jobb lesz.
Jó, tudom, egyrészt relatív, hogy mi a jó, másrészt ez idealista gondolkodás. És hogy pont ez a lényege az eltérő politikai, elméleti irányzatoknak. De az nagyon megmaradt, amikor Sándor Péter azt mondta poltud szemináriumon, hogy: "minden politikai párt fő célja a Hatalom. Bárki bármit mond, mindig ez van mögötte, ezt ne felejtsétek el".
És akkor ez elvezetne minket az elitek problémájához, amibe nem fogok belemenni, inkább itt egy érdekes cikk:
http://index.hu/velemeny/jegyzet/feltud2/
KÖzben most fejeztem be a Sciences-Po-s kurzusaimra a regisztrálást. A rendszer kész káosz, szerintem még a neptunon is jobban el lehet igazodni, de nem is ez a lényeg.
Röviden csak annyit, hogy a Sciences-Pon van csomó fajta Masters, én a Relations Internationales-t választottam, és azon belül is lehet szakosodni, ott pedig Sécurité Internationale tetszett, de van még csomó féle, akit érdekel: http://www.sciences-po.fr/formation/master_scpo/index.htm
És meglepve látom, hogy a kurzusok 90%-a le van tiltva az erasmusoknak, többek között pl. a legtöbb angol nyelvű kurzus is.
A tárgyfelvételnél pedig azt láttam, hogy gyakorlatilag minimálisan lehetett specializálódni. Azt nem értem, hogy amikor mindenki az Erasmust isteni, hogy lehet menni külföldre, és másik egyetemen tanulni, stb., akkor miért van az, hogy még egy olyan egyetem is, mint a Sciences-Po (amire köztudottan csak mazochisták, karrieristák és frankofilek jelentkeznek) nem enged hozzáférést a legjobb óráihoz. Nyilván nem fognak minket egyenrangúként kezelni egy helyi hallgatóval, akinek "rendes" hallgatói jogviszonya van, de legalább egy jó szinten tarthatnák a hozzáférhető kurzusok számát. Pl. a gazdasági irányultságú szakosodáson (économie de la relation int'l v. valami ilyesmi a neve) gyakorlatilag nem lehetett felvenni órát erasmusosnak, de az angol nyelvű international security specializáción sem. Nem teljesen világos az sem, mi alapján válogatják ki, hogy a külföldi hallgatók mit vehetnek fel, és mit nem.
Mondjuk most így elgondolkodtam, hogy nálunk sem vehetnek fel ugyanolyan tárgyakat az erasmusosok, csak az senkinek nem tűnik fel, merthogy azok magyarul vannak, és ki akarná felvenni. Hm.
Ezek az óráim lesznek:
- Droit Int'l (ez az órám pénteken este 19.15-21.15. között lesz. SZERINTETEK?)
- Phenomene humanitaire (jóóó)
- Droits des conflicts armés (jó kis mellékszakirányba vágó)
- Média et diplomatie, Moyen-Orient (ezt randomra vettem fel, mert már mindegyik választható betelt)
- Le role des ONG.
Elvileg kettő körül derül ki, hogy lehet-e nyelvet felvenni. Ha nem, akkor ideges leszek. Mondjuk hébert pl. nem tanítanak (ami mondjuk azért furcsa, mert koreait pedig igen), úgyhogy hébertanárt valószínűleg ígyis-úgyis keresnem kell, de jó lenne legalább a spanyolt vagy a németet nem elfelejteni.
Anyway, nem ez a lényeg, hanem hogy olvasom itt a XX. századi magyar külpolitikát. Egyrészt (ugyebár ez a könyvsorozat drámai mondatairól és képaláírásairól híres, ami számunkra gimiben Judittal kimeríthetetlen humorforrás volt)találtam egy mondatot, mely szerint:
"Magyarország belső ellentéteitől gyötörten képtelen volt cselekvő külpolitikát folytatni."
Hmm. Ennyi minden nem változott volna lassan már 100 éve? Ja, de. Mostmár nem csak cselekvő külpolitikát nem tudunk folytatni, hanem ez általában minden területre elmondható.
A másik dolog. Ideológia versus raison d'état. A Vix- jegyzék után jött ugyebár Smuts, és felajánlott dolgokat, pl. semleges zóna nk-i felügyelettel, Mo. meghívása a párizsi béketárgyalásokra (!), és egyebek. Erre Kun Bélák: jó, de mi még ezt és ezt is akarjuk (Szeged, Arad - munkástanács létrehozása, stb.). Erre naná, h Smuts fogta magát és hazament (bár meg kell említeni, hogy utána a nagyhatalmak előtt a katonai beavatkozás ellen érvelt).
A kérdés: a raison d'état nem az lett volna, hogy legalább valami minimális érdemi eredményt érjünk el?? Persze, tudom, hogy a kommunisták szemében nem ez a legfontosabb dolog, ugyanakkor miért van az, hogy mind akkor, mind most, minden politikai-stratégiai döntés ennyire ideológiailag átszínezett, és gyakorlatilag SOSEM az érvényesül, hogy racionális mitől lenne jobb az államnak és az ott élő embereknek - illetve a végkimenetel valahogy sosem az, hogy jobb lesz.
Jó, tudom, egyrészt relatív, hogy mi a jó, másrészt ez idealista gondolkodás. És hogy pont ez a lényege az eltérő politikai, elméleti irányzatoknak. De az nagyon megmaradt, amikor Sándor Péter azt mondta poltud szemináriumon, hogy: "minden politikai párt fő célja a Hatalom. Bárki bármit mond, mindig ez van mögötte, ezt ne felejtsétek el".
És akkor ez elvezetne minket az elitek problémájához, amibe nem fogok belemenni, inkább itt egy érdekes cikk:
http://index.hu/velemeny/jegyzet/feltud2/
KÖzben most fejeztem be a Sciences-Po-s kurzusaimra a regisztrálást. A rendszer kész káosz, szerintem még a neptunon is jobban el lehet igazodni, de nem is ez a lényeg.
Röviden csak annyit, hogy a Sciences-Pon van csomó fajta Masters, én a Relations Internationales-t választottam, és azon belül is lehet szakosodni, ott pedig Sécurité Internationale tetszett, de van még csomó féle, akit érdekel: http://www.sciences-po.fr/formation/master_scpo/index.htm
És meglepve látom, hogy a kurzusok 90%-a le van tiltva az erasmusoknak, többek között pl. a legtöbb angol nyelvű kurzus is.
A tárgyfelvételnél pedig azt láttam, hogy gyakorlatilag minimálisan lehetett specializálódni. Azt nem értem, hogy amikor mindenki az Erasmust isteni, hogy lehet menni külföldre, és másik egyetemen tanulni, stb., akkor miért van az, hogy még egy olyan egyetem is, mint a Sciences-Po (amire köztudottan csak mazochisták, karrieristák és frankofilek jelentkeznek) nem enged hozzáférést a legjobb óráihoz. Nyilván nem fognak minket egyenrangúként kezelni egy helyi hallgatóval, akinek "rendes" hallgatói jogviszonya van, de legalább egy jó szinten tarthatnák a hozzáférhető kurzusok számát. Pl. a gazdasági irányultságú szakosodáson (économie de la relation int'l v. valami ilyesmi a neve) gyakorlatilag nem lehetett felvenni órát erasmusosnak, de az angol nyelvű international security specializáción sem. Nem teljesen világos az sem, mi alapján válogatják ki, hogy a külföldi hallgatók mit vehetnek fel, és mit nem.
Mondjuk most így elgondolkodtam, hogy nálunk sem vehetnek fel ugyanolyan tárgyakat az erasmusosok, csak az senkinek nem tűnik fel, merthogy azok magyarul vannak, és ki akarná felvenni. Hm.
Ezek az óráim lesznek:
- Droit Int'l (ez az órám pénteken este 19.15-21.15. között lesz. SZERINTETEK?)
- Phenomene humanitaire (jóóó)
- Droits des conflicts armés (jó kis mellékszakirányba vágó)
- Média et diplomatie, Moyen-Orient (ezt randomra vettem fel, mert már mindegyik választható betelt)
- Le role des ONG.
Elvileg kettő körül derül ki, hogy lehet-e nyelvet felvenni. Ha nem, akkor ideges leszek. Mondjuk hébert pl. nem tanítanak (ami mondjuk azért furcsa, mert koreait pedig igen), úgyhogy hébertanárt valószínűleg ígyis-úgyis keresnem kell, de jó lenne legalább a spanyolt vagy a németet nem elfelejteni.
