Sunday Morning

Gondoltam, a hétvégén pótlom az elmaradásomat az emailek és egy konzisztens blog terén, de persze még a házit is az utolsó utáni pillanatban csináltam meg, nemhogy ezt.

Röviden összefoglalva (természetesen) szuper volt a hétvége, és valamennyire ki is aludtam magam. Szombat délelőtt megvettem a maradék hiányzó cuccokat, ami kb. az egész délelőttömet elvitte, délután aludtam, és este elmentünk az Ile de la Citére inni. Úgyhogy a francia borokat bátran mondhatom, leteszteltem, nem mintha nagy szakértő lennék. Én egy olyan fehérbort vettem, ami chardonnay és még 2 típus keveréke volt, és nagyon finom, csekély 5 euróért, de láttam kb. 105-ért is, úgyhogy lehet válogatni. Ma meg bejártam a Montparnasse temetőt, ahol legnagyobb meglepetésemre sok zsidó sírt is találtam (és mindenféle távol-keleti is, ezt hozzá kell tennem). Nem tudtam, hogy vegyes temető is létezik, úgy látszik, ez ilyen. A "celeb" sírokat nem is kerestem, inkább csak a hangulatért mentem. (Gyönyörű az idő, egyébként, és élvezet sétálni, csak már a lábam lejártam.) Útközben belebotlottam a csillagvizsgálóba (L'Observatoire), ami immár megszokott módon monumentális, és teljesen véletlenül abba a házba, ahol Simone de Beauvoir lakott. Utána elmetróztam a Latin negyedbe extra pitát enni, ami olyan, mint a mi gyros-unk, csak telenyomják sültkrumplival, és akkora adag, hogy utána nem tudsz megmozdulni. Szintén véletlenül belebotlottam abba a házba, ahol Picasso lakott, ami rögtön azzal szemben van, ahol XIII. Lajost királlyá kiáltották ki. Egészen elképesztő, mert nem csak hogy gyönyörűek a házak, de minden sarkon egy újabb látnivaló vár, és én egyre attól félek, hogy egyszer valakinek/valaminek neki fogok menni, mert mindig felfelé nézelődök, és nem előre.
Miután végigsétáltam a Szajna parton a Notre Dame környékén, megtaláltam a Mariage Freres boltot is, Timivel már megbeszéltük, hogy beülünk, és sétáltam egy csomót a Sorbonne környékén, ahonnan a St. Germainben lyukadtam ki (kb. minden út oda vezet). Elég érdekes, hogy iszonyat nagy itt a nyüzsgés vasárnap is, de csak bizonyos részeken, tudsz úgy végigmenni egy utcán, hogy nem jön szembe semmi, de ha eggyel lejebb mész, mozdulni sem bírsz a tömegtől.
Utána pedig elindultam a Place d'Italie-ra, ahol a mozi előtti találka volt, de közben véletlenül a Jardin des Plantes-be futottam bele, és ha már ott voltam, hát átsétáltam rajta, ha azt mondom, fantasztikus, azt mondjátok, unalmas vagyok.

A többiekkel egyébként Cédric Clapisch Paris c. filmjét néztük, teljesen hihetetlen még mindig, hogy én abban a városban lakom, amit a filmben láttam. Soha nem éreztem még így egy hely iránt szerintem, még Barcelona esetében sem, amiért pedig tényleg odavoltam. Kb. olyan, mint amikor az ember szerelmes valakibe, nem tudunk meglenni nélküle, és csak az élvezetet jelent, ha az utcán sétálhatok, nézelődök az ablakomból, stb.

Egyébként a közös mozizást én szerveztem, és a végére kb. 20 gyűltünk össze, és mindenki nagyon köszönte, mert tök jól sült el, szokásosan jó társaság gyűlt össze, akikkel egyébként is összejártunk a héten. Én 15 jegyet vettem elővételben, és féltem, hogy nem fog elfogyni, ehelyett még kb. 8-at kellett venni, és befoglaltuk a legjobb helyeket. Sciences-Po invasion!
Mozi után beültünk egy kis brasserie-be, ahol a pultos bácsi jó policy-jének hála mindenkinek jutott hely, sör, moules et frites (kagyló és sültkrumpli)és ingyen crepes. Ráadásul elkezdett nekünk magyarázni egy kicsit a negyedről, viccelődött, és megadta a barátja bárjának a címét, ami itt van a környékemen. Úgyhogy aztán mindenki teli hassal, elégedetten és jókedvűen távozott... hogy befejezze a holnapi háziját.

Ami a divatszekciót illeti, a legnagyobb bók, amit idáig kaptam, az a "You look like a parisienne" volt egy torontói csajtól, aminek nagyon örültem, bár én még mindig úgy érzem, van mit vásárolni... :) Ami a meglepő, hogy itt még a könyvtáros kisasszony is Dior szemüveget hord, amik kb. 200 eurónál kezdődnek... És a táskákról nem is beszélek.

Bevásároltam újságokból is, a napilapok szerencsére ingyen járnak a suliba, de vettem egy Le philosophe nevű hetilapot, amiben külön dossier van Izraelről, Amos Oz és ilyesmi, nagyon érdekes, és van benne egy pár francia gondolkodó, akitől jó lenne beszerezni ezzel kapcsolatos műveket. Aztán megvettem a Studiot is, ami egy mozimagazin, benne külön melléklettel az Oscarról és a Césarról (amit egyébként láttunk Timivel, mármint elmentünk a vörös szőnyeg mellett, ahol tömeg vártak a hírességekre) és egy hosszú cikkel a Kite Runner-ről, ami remélhetőleg a következő film lesz, amit megnézek.
Egyébként voltunk a suli könyvtárában, természetesen a szegedi sokkal jobb in terms of építészet és technológia (alig van valami komputerizálva), de a könyvektől kb. már most kettéálltam, pedig kb. alig láttam valamit. Ami vicces volt, hogy levittek minket a pincébe, ahol a könyvek vannak, és láttuk, ahogy a csöveken keresztül kis kapszulákba dobozolva megérkeznek a kikérő papírok. Tisztára Charlie és a csokigyár.

Ja és voltunk a suli étkezdében is, ami valami fura kártyával működik, amit fel kell tölteni. Ezeknek a mindenük a kártya és a feltöltés, még egy ún. mobicarte-ot is be kell szereznem a metróhoz, mert arra kell feltölteni a pénzt bérlet helyett, ráadásul a kölcsönzős bicikliket is azzal lehet használni - márpedig ha szép idő lesz, nekem feltett szándékom bicajjal járni a suliba (egyébként szerintem Budapesthez képest jobb itt a biciklis közlekedés).

Azt hiszem ezek voltak a legfontosabb és legérdekesebb dolgok. Elnézést kérek azoktól, akiknek emaillel lógok, igyekszem behozni a lemaradásom. Kárpótlásul (?) álljon itt pár kép.