Erasmus és euroatlanti

Miután a corvinull kivesézte a halvelt, valamint a nemzetközi iroda és az erasmus kérdéseit, most szubjektív leszek, és leírom, nekünk, leendő erasmusosoknak hogy áll a szénánk.
Ezt megelőzően azonban hadd térjek ki egy újabb közgázos fantasztikumra, Az euroatlanti integrációra.
E kedves tárgy diplomácia főszakirányom egyik mellékterméket, melyet eredetileg azért akartam a földbe döngölni, merthogy semmi újat nem nyújt az Európai Uniós alapismeretek v valami hasonló c. tárgyhoz képest. Közben rájöttem, hogy ez így nem lenne korrekt, ezért a következő (költői) kérdéseket fogalmaztam meg:

1. Miért nem azzal kezdjük, hogy értelmezzük azt, hogy mit jelent az euroatlantiság, mi mit értünk alatta, és milyen szempontból vizsgáljuk.

2. Miért érvényesül (itt is) az a tipikus nemzetközis, átkos "multidiszciplináris" megközelítés, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy mindenből egy kicsit. Veszünk egy kis monetáris integrációt, egy pár állam csatlakozásába részletesen belemegyünk, de néhányat meg minden ok nélkül szóba sem hozunk. Néhánynál a csatlakozást gazdasági oldalról közelítjük meg, másoknál politikai szemszögből. Szólunk a változó preferenciákról és No., Fro. szerepéről, de mintha a Benelux államok és Olaszország nem is létezne. Hangsúlyozzuk az USA szerepét az '50es években, de utána elfelejtjük megemlíteni a későbbiekre nézve.

3. A kötelező olvasmányok szintén "multidiszciplinárisak". Ha az EU külpolt akarjuk tanítani, akkor miért nem tesszük, ilyen címen? CFSP, St. Maló, ilyesmi, ezekről miért feledkezünk meg? Ha pedig átfogóan az eu külkapcsolati rendszeréről, akkor ne hívjuk eu-atlanti integrációnak, mert Japánt nehezen tudom elhelyezni az euroatlanti tengelyen. Ha azonban mégis részletes országtanulmányokat akarunk, akkor mondjuk azt, és legyen a megközelítés is más.

Tehát: ok, ez egy hasznos tárgy. De akkor legyen valami koherens megközelítés a tanár részéről!! Az, hogy milyen szektoriális megállapodások jöttek létre Algéria és az EU vagy MO. és az EU között valóban fontos, de akkor szóljon erről, és ne a külkapcsolatokról (is). Megint az van ugyanis, hogy belekapunk ebbe is, abba is, anélkül, hogy valami mélyebb tudásra tennénk szert. És akkor nem hogy multidiszciplinárisak, hanem semmilyen diszciplinárisak nem leszünk.

Egyébként a kedvenceim a jegyzetből, amiből tanultam:
- "Dánia opta útja..."
- "áki komünoter???"
- [a csatlakozási megállapodásoknál] "screaming??"

tanulság: járj be előadásra, és akkor lesz saját jegyzeted. Továbbá eléggé elgondolkoztam azon, hogy ugyebár a nemzetközisek "napközisek" és csak magolni tudnak. Elég .... érdekes, hogy az a valaki, akiről ezt a barátnőm barátnője lemásolta, negyedévre nem tudta ezeket a (szerintem) alapdolgokat elsajátítani, szóval a napköziseket érő kritikát ilyenkor kicsit jogosnak érzem.

- "sok volt a tehén, de kevés a tej. LOL." (ez egy másik jegyzet)
- "a fritalux kudarcának oka többek között, hogy az emberek azt hitték, hogy egy új hűtőgépmárkáról van szó" (internetes lexikon)

(Az már csak mellékes infó, hogy a kiírt szóbeli helyett ott értesültünk róla, hogy írásbeli lesz, és azt is csak 45 perc késéssel tudtuk elkezdeni. )

A NI-ról annyit, hogy én írtam kedvenc D.-Cs. J.-nak, hogy akkor kérnék egy időpontot, már láttam a neten, hogy kell, mire visszaírt, hogy rosszul értesültem. erre tegnap mondja Judit, hogy ő volt bent, és kiküldték, hogy mi az, hogy időpont nélkül akar bemenni hozzá. Akkor most mi van??
Egyébként hadd idézzem még Martinát, aki a fent említett hölgy emailjére, miszerint elmegy, és ezért lehet, hogy lesznek fennakadások az ügyintézésben, annyit mondott: "eddig sem volt éppen gördülékeny az ügyintézés, akkor ezután mi lesz?!?". Well said.

Továbbá Erasmus tantárgyelfogadtatás címén most éppen a nemzetközi jog a kedvencem, amiből a tanár úr, bár még nincs meg a második féléves magyar tematika, csak részlegesen fogadta el a Sciences-Po-s nki jogomat, mondván, "nem fedi teljesen a magyar tematikát." Hogy mely részeket nem fedi pontosan, arról még később tájékoztat, és különbözetit kell tennem.
Egyébként a tematikáknak 70%-os fedésben kell lenniük (csak). Azt meg főleg nem értem, hogy ha a nálánál jóval idősebb és kvalifikáltabb kollegája, az Oxfordi Egyetem visiting lecturer-je el tudja fogadni az általa oktatott tárggyal minimális átfedésben lévő kinti tárgyamat, mondván "nagyon örül a tárgyválasztásomnak", akkor miért gondolja ez előbbi oktató, hogy én ott kint (4szer annyi idősávban, gyakorlati és elméleti oktatás mellett, háromszor annyi kötelezővel) a corvinusos szintnél alacsonyabban fogom megtanulni a nemzetközi jogot.

Egyáltalán, corvinusos szint a sciences-po-hoz képest??